A közelmúltban egy olyan vállalkozás keresett fel, amely néhány kihasználatlan ingatlanát az elmúlt években bérbeadással hasznosította, így az épületek fenntartásának költségei áthárultak a bérlőre, a bérleti díj bevétel pedig hasznot termelt a társaságnak. Ránézésre ez a körültekintő gazdálkodás mintapéldája lehetne. A gond csak az, hogy két év után derült ki, a vállalkozás az ingatlan bérbeadása tekintetében nem jelentkezett be az általánostól eltérő szabályozás hatálya alá, számláit azonban mégis e szerint állította ki, vagyis általános forgalmi adó felszámításával.
Üdítő változatosság az adójogszabályok változtatásának tengerében, hogy 2014. januárjától az adózás rendjéről szóló törvény rendezni engedi az ilyenféle tévedéseket. A hogyanról egy másik írásban részletesen beszámolok, most azonban egy másik fontos dologra szeretnék rávilágítani.
Az adóhatóság – természetesen az előírt kérelem útján – hamarosan értesült arról, hogy az adózó szeretné helyrehozni a tévedését, azonban arra hívta fel a figyelmét, hogy nem tud segíteni a rendezésben, amíg az adózó be nem jelenti a tevékenységi kör folytatását.
Érdemes tehát átgondolni mi is a feladat a TEÁOR számokkal, mit és mikor kell bejelenteni.
Az újonnan alakuló vállalkozások első társasági szerződésük megszerkesztésekor választják ki az általuk folytatni kívánt tevékenységek besorolását, megjelölve a főtevékenységet is. Nem érdemes abban gondolkozni, hogy minél több kód kerüljön megjelölésre a társasági szerződésben, mert az alakulás bejegyzését követően, már nem a Cégbíróság felé kell jelezni a változásokat.
Az egyablakos ügyintézés keretében a TEÁOR minden változását (megszüntetett és újonnan felvett tevékenységet) az adóhatóság felé kell jelenteni, és a két hatóság közvetlenül intézi el egymással a módosulás átvezetését, amelyet ezután a cégnyilvántartásban követhetünk nyomon.
Annak érdekében, hogy az aktuális társasági szerződés és a cégnyilvántartás azonos adatokat mutasson, érdemes egy kötelező szerződés módosítást arra is felhasználni, hogy összehangoljuk a felsorolást. Nem árt időről-időre áttekinteni a listát, mert egy addig fel nem vett tevékenységet az első számla kibocsátását követő 15 napon belül kötelező bejelenteni az adóhivatal felé. Ennek elmulasztása bírság kiszabásával járhat. A másik fontos ok pedig az, hogy komolytalannak tűnhet az olyan vállalkozás, amely az előírt tőkeminimummal alakult, bejelentett dolgozói létszáma egy fő, és tevékenységi körei között a földmunkavégzés, a szoftver fejlesztés, és a kőolaj és földgáz kitermelés egyaránt megtalálható.
A vállalkozások „Törzsadat nyilvántartása” nagyon fontos, és nagyon sokat mondó dokumentum, ennek folyamatos karbantartása nem igényel különleges szakértelmet, de nem szabad csodálkozni azon, ha a közeli jövőben egy lehetséges új partner a „kellő körültekintés” bizonyítása érdekében kérni fogja a betekintés lehetőségét.
Sok hasznos információ található ebben a nyilvántartásban, hadd mutassak még két példát:
a.) minden év január 15-ig van lehetősége a vállalkozásoknak arra, hogy bejelentsék, a továbbiakban az MNB árfolyamát kívánják alkalmazni a társaság számviteli nyilvántartásaiban.
Azoknál a cégeknél, ahol nem jelentős az export, ámde nagy a behozatal, az MNB árfolyamaihoz viszonyítva, komolyabb veszteséget okozhat a kereskedelmi banki árfolyam-különbözet elszámolása. A vállalkozás nagyságrendjétől függ a megtakarítás összege, de csak, ha bejelenti az erre vonatkozó választását!
b.) az általános forgalmi adóról szóló törvény számos esetben lehetőséget ad arra, hogy a főszabálytól eltérően, speciális hatály alá jelentkezzen be a vállalkozás, így például a cikk elején említett ingatlan bérbeadás tekintetében választhatja azt, hogy forgalmi adóval növelten végzi a tevékenységet.
Azonban, a be nem jelentett választások nem tudnak hatályba lépni. Erről azért mégsem a hivatal tehet.
Kell tehát egy szakértő.
0 hozzászólás