Na de mi az, hogy kettős? – II. rész

MA IS TANULTAM VALAMIT A SZÁMVITELRŐL

Az előző részben ígéretet tettem arra, hogy közelebb megyünk a főkönyvi kivonathoz, és beszéltem arról is, hogy kétféleképpen is mérhetjük a vállalkozásban történt gazdasági eseményeket. Megnézhetjük, hogy milyen változások következtek be a vagyonban, és mérhetjük, hogy egy adott időszakon belül milyen eredményt értünk el.

A vállalkozás vagyonában bekövetkező változásokat az úgynevezett mérlegszámlák rögzítik, amelyeket a könyvelőtől úgy hallunk emlegetni, hogy 1-es, 2-es, 3-as és 4-es számlaosztály. Az első három a gyűjtőhelye az Eszközszámláknak, míg a negyedik a Forrásszámlákatrendezi csokorba. Látható tehát, hogy a vállalkozás vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat, az eszköz és forrás számlák összevetésével tudjuk megállapítani. Az Eszköz oldalon (1,2,3 számlaosztály) találhatóak maguk a vagyon elemek, az immateriális javak, a gazdálkodást szolgáló tárgyi eszközök (gépek, berendezések, járművek), a különféle befektetések (tulajdonrész másik társaságban), készletek (saját termék, vagy továbbértékesítésre kerülő áru), követelések a vevőkkel és másokkal szemben, a pénztárunk állománya és bankszámláink egyenlege. Ezek az Eszközeink.

A Forrás oldal (4. számlaosztály) arra van hivatva, hogy megmutassa a fentebb felsorolt Eszközök forrásait. A vállalkozás birtokában van saját tőkének (az alapításkor jegyzett tőke, az előző évekről összegyűlt adózott eredmény), mindenféle tartalékoknak, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeknek (pl.: bankhitel, vevőktől beszedett előleg, szállítókkal szemben fennálló kötelezettség). Ezeknek együtt kell magabiztos hátteret nyújtani az Eszközök kiegyensúlyozott használatához, a megfelelő forgási sebességhez, egyszerűen szólva, a működtetéshez.

A bemutatott mérlegszámlák változásai megmutatják, hogy a vállalkozás vagyonában milyen változás következett be, de még mindig ott a kínzó kérdés, hogy vajon az éves gazdálkodás milyen eredménnyel zárult?
Ehhez az Eredményszámlákon található információkra van szükségünk. Könyvelőnk ezeket 5-ös, 8-as és 9–es számlaosztályba tartozó számlákként emlegeti. Az 5-ösben a Költségek, a 8-asban a Ráfordítások, a 9-es osztályban pedig az Árbevétel kerül rögzítésre. Természetesen, a felsorolt számlaosztályok nem csak önmagukban mutatnak mozgásokat, változásokat.

Gondoljunk csak arra, hogy ha például értékesítettünk egy tanácsadói szolgáltatást, mennyiféle változás állhat be:
Eszköz változás:
– követelésünk keletkezik a szolgáltatás igénybevevőjével szemben (bruttó) – 3. számlaosztály
Forrás változás:
– kötelezettségünk növekszik a költségvetéssel szemben (áfa) – 4. számlaosztály
Eredmény változás:
– növekedik az árbevételünk (nettó) – 9. számlaosztály

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a szolgáltatás nyújtásához más erőforrások igénybevételére volt szükségünk és költségeink is merültek fel. Bért fizettünk, rezsiköltséget és iroda bérleti díjat egyenlítettünk ki, igénybe vettük a vállalkozás tulajdonában álló tárgyi eszközöket. Ezek az események is rögzítésre kerülnek a kettős könyvelés rendszerében, és ennek eredményeként születik meg az éves beszámoló, amely mind a vagyonban, mind a gazdálkodásban végbement eseményeket tartalmazza és mutatja meg.

Ha csak annyit értem el, hogy újabb kérdései merültek fel a kkv-ügyvezetőnek, akkor már jó az irány…
A következő alkalommal bemutatkozik az 1. számlaosztály.