Tévhitek az önellenőrzéssel kapcsolatban

A tegnapi nap folyamán egy kétségbeesett könyvelő keresett meg. Problémájának lényege, hogy az adóhatóság két hónapja folytat az általa könyvelt cégnél “egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló” ellenőrzést, amelyet most a lezárás helyett egy újabb megbízólevél kiadásával kíván folytatni. Az új vizsgálat már “bevallások utólagos vizsgálatára” irányul. Rövid beszélgetés és egyeztetés után kiderült, hogy valóban van mitől tartani, és a dolgok jelen állapotában akár 5 millió forintos adóhiányt és ennek jogkövetkezményeit állapíthatja meg az ellenőrző hatóság, azonban az igazán kellemetlen meglepetés akkor érte a könyvelőt, amikor kiderült, hogy mindezt nagyon egyszerűen elkerülhette volna, ha önellenőrzést nyújt be.

Sokan nem tudják, de az önellenőrzési tilalom nem áll be minden ellenőrzési típus megkezdésének időpontjában. Az  adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek értelmezéséből az következik, hogy adók, költségvetési támogatások megállapításának adózó által történő utólag helyesbítése csak az utólagos átfogó és adónem ellenőrzések esetében nem lehetséges. Azok az ellenőrzések, amelyeket a revizorok csak, mint célvizsgálatot szoktak emlegetni, nem keletkeztetnek önellenőrzési tilalmat. Ezek az alábbiak:

  • az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló és
  • az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló vizsgálat

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adózó fellebbezését a másodfokon eljáró adóhatóság elfogadta, és új eljárás lefolytatására utasította az első fokot, hiába történt meg az eredeti határozat megsemmisítése, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezésének értelmében az új eljárás megkezdéséig mégsem nyílik meg az önellenőrzés lehetősége.

És, ha már ezt a kérdést fejtegetjük, néhány – megítélésem szerint nagyon fontos -, technikai tudnivalóról is essék szó, amely nem mindig egyértelmű az adózók körében. A hibásan kitöltött bevallást, amennyiben a módosítás adóalapot és/vagy adót nem érint akkor helyesbíteni szükséges. (Ilyen például az az eset, amikor pl. a dátumokban van változás.) Önellenőrzésre csak akkor kerülhet sor, ha a változás érinti az eredetileg bevallott adó alapját és/vagy összegét. Sajátos helyzet adódhat, ha a módosítások ugyan érdemiek, de az adóalap vonatkozásában ugyanakkora mértékű növelő és csökkentő tételt tartalmaznak. Ilyenkor ugyan sem az adóalap, sem az adó nem változik, mégis önrevíziót kell végrehajtani.

Önellenőrzés esetben kötelező, hogy az Adózás rendéről szóló törvényben foglaltak előírásainak megfelelő jegyzőkönyv készüljön, míg helyesbítés esetén nem írja elő jogszabály jegyzőkönyv készítését. Persze, egy gondos könyvelő ebben az esetben sem mulasztja el, legalább egy feljegyzés készítését az esetről. Mindig figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy az önellenőrzött időszak vonatkozásában az elévülés megszakad és a számláló az önellenőrzés beadásának pillanatától újra indul. Célszerű tehát végig gondolni, hogy ha az adó megállapításához való jog beláthatóan rövid időn belül úgyis elévülne, van-e olyan horderejű, nagyságrendű az adó vagy adóalap változása, és ennek szükségszerű kihatása a számviteli nyilvántartásokra, amely semmiképpen sem maradhat feltárás nélkül.

A legfontosabb azonban, hogy mindig őrizzük meg a nyugalmunkat, és nagyon alaposan vizsgáljuk meg és értelmezzük a kézhez kapott megbízólevelet.

Vagy inkább forduljunk szakemberhez.

0 hozzászólás

© 2013 Royalház • All Rights Reserved • Webdesign: Studio1