Ma is tanultam valamit a számvitelről
Az előző írásomban jeleztem, hogy kitérek majd a befektetett eszközök által kínált lehetőségekre is. A könnyebb érthetőség kedvéért – hiszen még mindig nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jelen sorok címzettjei elsősorban nem a szakmabeliek -, kiragadott példákkal igyekszem megmutatni az előnyöket. Hogy vannak-e hátrányok? Amennyiben hátrány, hogy odafigyelést, előrelátó tervezést, rendszerezést, precizitást, és szükség esetén szakértő bevonását igényli a vezetői munka, akkor igen.
Már megismertük a különféle eszköz fajtákat, így csak példaként szeretnék felsorolni néhány olyan vagyoni értékű jogot és szellemi terméket, amelyekkel kapcsolatosan rendszeresen előfordul, hogy annyira „észrevétlenül” szolgálják a vállalkozás érdekeit, hogy nemcsak a számbavételükről, hanem a tényleges megvásárlásukról is megfeledkezik a tulajdonos-ügyvezető. Ez a jelenség leggyakrabban a családi vállalkozásoknál fordul elő és higgyék el nem csak az ingatlanokhoz kapcsolódóan.
Lássunk tehát néhány vagyoni értékű jogot:
- bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog, koncessziós jog,
- márkanév, licencek, szellemi termékek felhasználási joga,
- ingatlanokhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.
A legjellemzőbb szellemi termékek:
- találmány, szabadalom, szoftver,
- know-how, védjegyek.
Túlmenően azon, hogy a vállalkozás sikeres növekedése esetén a fenti eszközökkel kapcsolatosan mindenképpen eljön az idő, amikor felmerül a jogtulajdonlással kapcsolatos kérdések tisztázásának szükségessége, arra is fontos gondolni, hogy minél inkább van életszakaszának elején a vállalat, annál könnyebb megállapodni az árról.
Arról már nem is beszélve, hogy minél világosabb és egyértelműbb szerződéssel szerepelnek a különféle jogok a számviteli nyilvántartásokban, annál könnyebb akár a lehetséges partnerek, akár egy hitelező pénzintézet számára a vállalkozás „megmérettetése”, hitelképességének megítélése.
(Következzék most egy ici-pici kikacsintás a kollégákra: a fentiekben részletezett és jogszerűen alkalmazott technikák sok korábbi eltérés, vagy szabálytalanság rendbehozatalára is alkalmasak lehetnek…)
Na de mi a helyzet akkor, ha mindezek az eszközök a piaci áruknál jóval alacsonyabb értéken kerültek be a könyvelésbe, vagy olyan régóta jelen vannak az eszközlistában, hogy könyvszerinti értékük egyáltalán nem tükrözi valós értéküket?
Természetesen, erre is van megoldás, az a neve, hogy „értékhelyesbítés”. Tartalma és jelentése: a valós piaci ár és a nyilvántartásban szereplő könyvszerinti érték közötti pozitív különbözet. Egyrészről az egyes eszközhöz kapcsolódva, de külön soron szerepel, másik oldalát pedig a saját tőke elemei között találhatjuk, mindkét esetben a vállalkozás vagyonát növelő tényezőként.
Fontos tudni- és tennivaló az értékhelyesbítés kapcsán, hogy minden évben szükséges korrigálni a mérlegfordulónapon fennálló érték szerint. Bár, jogszabály ezt nem minden esetben írja elő, mégis azt javaslom, hogy az értékhelyesbítés első alkalmazásakor mindenképpen vegyük igénybe szakértő becslő, vagy könyvvizsgáló segítségét. Ez a későbbiekben bőven kifizetődhet egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával.
A következő alkalommal ejtünk néhány szót az értékcsökkenésről…
0 hozzászólás