MA IS TANULTAM VALAMIT A SZÁMVITELRŐL
Figyelmeztetés:
Írásaimban a legfontosabb feladatomnak azt tekintem, hogy alapvető megértéshez segítsem a nem számviteli szakembereket, akik azonban – lévén, hogy kisvállalati vezetők – ha tetszik, ha nem, folyamatosan kapcsolatba kerülnek a területtel. Néha önkéntelenül is értetlenkedtem azon, hogy a számomra kézenfekvő fogalmak miért nem nyilvánvalóak az ügyvezető számára. Elhatároztam tehát, hogy megpróbálom elmagyarázni, mert elismerem, hogy sokszor a szakember számára evidenciaként megfogalmazódó okfejtések, egyáltalán nem kézenfekvőek egy kívülállónak, és hogy az én feladatom az is, hogy ők a jelentőségükhöz mérten tudjanak értékelni egy problémát. Ezek az írások nem a szakemberek számára íródtak, nem céljuk a tudományos alaposság, még csak a legteljesebb precízió sem. Egyetlen céljuk, hogy segítsenek bekukucskálni a számvitel színfalai mögé.
Nem gondolom, hogy egy kis vállalkozás vezetőjének feltétlenül tisztában kell lennie a kettős könyvvitel szigorú és számviteli értelemben vett jelentésével. Az viszont már elvárható követelmény, hogy pontosan tudatában legyen annak, mit nyújt neki az, hogy gazdasági eseményeit a kettős könyvvitel elszámolási módszerében rögzítik. Legfőképpen a tévedésekkel kapcsolatos kockázat minimalizálást.
Bármi is történjen egy vállalkozásban, a postai levélfeladástól, a dolgozó buszbérletének térítéséig, a folyamatot gazdasági eseménynek nevezzük. Minden egyes gazdasági esemény „kettőzve” kerül könyvelésre, egy főkönyvi számla Tartozik, és egy másik főkönyvi számla Követel oldalán (és hogy miért pont ide, erről később szólni fogok). Ha mindenki jól és pontosan végezte dolgát, akkor a hónap végén minden, mindennel egyezni fog.
Az ügyvezető számára azonban nem ez a lényeg, neki azt kell tudni, hogy a vállalkozás vagyona az előző évhez képest nőtt vagy csökkent, illetve, hogy az év végi vagy éven belüli eredmény pozitív vagy negatív. Ez az, amit pontosan, mondhatni hibátlanul mutat meg a kettős könyvelés. Ezt láthatjuk a közzétett beszámolóban, ám ennél is részletesebben a főkönyvi kivonatban, amelyből az előbbi, az adatok összevonása után elkészül.
A főkönyvi kivonatot a következő részben fogjuk megfejteni, de addig is álljon itt egy példa arra, hogy egy gazdasági esemény hogyan fordítódik le a könyvelés nyelvére.
1.a.) Kibocsátunk egy számlát.
– Tartozik oldal: vevőkkel szembeni követelésünk megnövekedik a számla teljes összegével
– Követel oldal: árbevételünk emelkedik a számla nettó összegével
– Követel oldal: kötelezettségünk is növekszik a költségvetéssel szemben az áfa összegével
És itt álljunk is meg egy pillanatra!
A könyvelő a vállalkozás által kibocsátott számlát akkor is lekönyveli, ha annak ellenértéke még nem érkezett meg a vállalkozás bankszámlájára. Számára a rögzítendő esemény, maga számla kibocsátás.
1.b.) Megérkezik a számla ellenértéke.
– Tartozik oldal: a bankszámla növekedik a számla összegével
– Követel oldal: a vevőkkel szembeni követelés csökken
Jól látható, hogy minden mozzanat a különböző főkönyvi kartonok két oldalán kerül rögzítésre, biztosítva az egyezőséget.
Nézzük meg azt is, hogy mi történt a vagyonunkkal és az eredményünkkel! Talán ez most még nem lesz egészen egyértelmű, de a jelen írás folytatása érthetőbbé teszi majd. A számla kibocsátása, vagyis az első esemény az eredményükre volt hatással, a második lépés, a számla ellenértékének beérkezése pedig megnövelte a vagyonunkat.
A folytatásban, közelebb megyünk a főkönyvi kivonathoz, a számlaosztályok jellemzőihez, és egy-két összefüggéshez.
0 hozzászólás