Már nagyon régóta szerettem volna erről írni, és mivel mostanában ismét sokat foglalkoznak ezzel a témával és hozzá kapcsolódóan a kapcsolt vállalkozások értelmezésével, úgy gondolom, szükséges tisztábban látni ebben az ügyben.
A témával foglalkozó cikkek, tanácsok, általában ezekkel a – cseppet sem a megnyugtatást szolgáló – szavakkal kezdődnek:
„Azok a vállalkozások, amelyek transzferár dokumentáció készítésére kötelezettek, de egy adóellenőrzésnél mégsem tudják a dokumentációkat bemutatni, ügyletenként (tranzakciónként) minden évben 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságra számíthatnak. „
Ahhoz, hogy magabiztosan tudhassuk, vállalkozásunknak nincs mitől tartani, egy kicsit távolabbról kell kezdenünk a későbbi könnyű értelmezés kedvéért. Vessünk tehát, egy pillantást arra, hogy mit is jelentenek pontosan a KKV besorolások.
Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- a) összes foglalkoztatotti létszáma (éves, átlagos statisztikai) 250 főnél kevesebb, és
- b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg (több mint 15 milliárd forint), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg (több mint 13 milliárd forint).
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg (minimum 3 milliárd forint).
Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (legkevesebb 600 millió forint).
A meghatározásokat a vonatkozó törvényből ollóztam ide, néhány nagyon fontos kiemeléssel és – a könnyebb érthetőség meg összehasonlíthatóság kedvéért – forintosítottam is az értékeket.
A legfontosabb üzenet: a mikro- és kisvállalkozások számára valójában soha nem volt előírva a transzferár-dokumentáció készítése, ez alól a kötelezettség alól, alanyi jogon mentesítve vannak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs is tennivalójuk a kapcsolt vállalkozásoknak ezekben a kategóriákban. Ráadásul a kapcsolt vállalkozások fogalma 2015. elejétől kiegészült azzal, hogy már nem csak a különféle tulajdoni hányadokra kell figyelemmel lenni, hanem arra is, hogy azonos ügyvezetéssel bíró cégek is kapcsolt vállalkozásnak minősülhetnek. (A kapcsolt vállalkozás fogalmának mélyebb értelmezése, jelentősen túlterjeszkedne ennek a cikknek a terjedelmén, így ezt egy későbbi alkalommal fogom vesézgetni.)
A kapcsolt vállalkozást, pontosabban két, egyébként jogi értelemben már kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaság egymás között létrejövő ügyletét be kell jelenteni az adóhivatalnak a kontraktus születését követő 15 napon belül. Ez sem a KKV minősítéshez, sem pedig semmilyen más értékhatárhoz nem kötött, tehát minden vállalkozás számára kötelező. És az is igaz, hogy a bejelentés elmulasztása komoly szankciót von maga után.
Jelenleg, milyen időszakot ellenőrizhet az adóhivatal?
A 2009-2014. évek transzferár-nyilvántartásait, helyesebben a bejelentés megtételének szükségességét azzal, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy a 2009-es év górcső alá kerülhessen, hiszen az általános elévülési szabályok szerint, hamarosan lejár az ellenőrzés megindításának lehetősége. (Itt szeretném megjegyezni, hogy persze kivéve azokat az eseteket, amikor az időközben benyújtott önellenőrzések szakították meg az elévülési időt.)
Néhány szót ejtsünk azért a középvállalkozásokról is, remélve, hogy számuk a magyar gazdasági életben egyre gyarapodik.
Számukra is van kivétel a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, méghozzá 6 különféle definíció szerint, amelyből csak a leggyakoribbat szeretném e helyütt kiemelni, és ezek az ötvenmillió forint alatti ügyletek.
Tehát, azok a középvállalkozások, amelyek kapcsolt vállalkozásukkal egy adott éven belül ötvenmillió forint alatt bonyolítanak forgalmat, szintén mentesítve vannak a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól.
Van azonban két dolog, amelynek figyelmen kívül hagyása a későbbi ellenőrzések folyamán fejfájást okozhat, főleg, ha az adóhatóság és az adózó másként ítéli meg a mentesülési kitétel értelmezését.
Az első, hogy az 50 millió forint nem a kapcsolt vállalkozások által ténylegesen alkalmazott ügyleti értéket jelenti, hanem a szokásos piaci áron számított értéket. A szokásos piaci ár nem egy konkrét számot jelent, hanem egy intervallumot, amely intervallumnak mind a kiinduló, mind a végpontja szokásos piaci árnak tekintendő.
A második, hogy az 50 millió forint alatti mentesülés további feltétele, hogy az egyes ügyletek összevonhatóságát kötelező figyelembe venni. Például: az egyik kapcsolt vállalkozás bérbe adja az ingatlanát évi 46 millió forintért, majd az ingatlanban található valamennyi berendezés használatát is átengedi évi 5 millió forint ellenében, akkor máris összevonhatóvá válik a két ügylet, hiszen mind tartalmi, mind fizikai értelemben összefüggenek egymással, és ebben az esetben máris 51 milliós ügyletről beszélhetünk, amelyhez már kötelező a nyilvántartás elkészítése.
Mindkét esetben azt kell mérlegelni, hogy megéri-e az Adózás rendjéről szóló törvény 172.§(6) bekezdése szerinti kétmillió forintos mulasztási bírságot kockáztatni, amelyet a hatóság ügyletenként szab ki.
Befejezésül egy gondolat arról, hogy miért érdemes valamennyi – akár mentes, akár nem – ügylet vonatkozásában legalább minimális mértékben dokumentálni az árazás megalapozottságát.
A társasági és osztalékadóról szóló törvény 18.§(1) bekezdése előírja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás között alkalmazott árai eltérnek a piaci áraktól, úgy a különbözet összegével a feleknek az adóalapot minden körülmények között módosítaniuk kell. Amennyiben ezt az eltérést ellenőrzés során az adóhatóság tárja fel, mindenképpen módosítani fogja az adóalapot, máris van adóhiány, bírság, pótlék.
Lehet, hogy még így is ijesztőnek és bonyolultnak tűnnek kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos szabályok. De gy szakértőnek nem. Szükség esetén keressenek bennünket.
2015.12.04.
Riecke-Vincze Márta
0 hozzászólás